2012. évi túrabeszámolók

ferix wrote:

állandóan olyan Kreicsi Gábor féle bringás jóidö van :-)))))

Először is, gratulálok Feri a kihívás és a teljesítményed miatt is! Szép feladat!

Ha már te is így emlegeted az időt, most tényleg meg kell, hogy erősítselek ebben. Szombaton ugyanis, délután csináltam egy Kékestető 2x-t. VÉGRE esőben tekertem. Furcsának hangzik, de most tényleg jól is esett. Valahogyan már vártam. Nem volt poros a levegő, kevesen voltak kint a Mátrában, nem is szakadt az eső nagyon és volt annyira hideg (6 fok), hogy tényleg beleadtam mindent a didergés elkerülése miatt (is). Teljesen Zillertaler Höhenstrasse érzésem volt. Ott mentem így az esőben, egyedül, magányosan. Számított az is, hogy a családdal volt randim Mátraházán, így nem sokáig kellett a vizes göncökben lennem.

Meg is lett az új csúcsom, öt percet javítottam a korábbi időmön.

Összességében jobb ha nem esik az eső, de néha nagy élmény abban tekerni. Úgy látszik, hogy a sok esős tekerésem alatt kissé "megszerettem" az esőt is.

Jó olvasni hozzászólásaitokat.
Én meg Dobogókőn jártam és.... hozzátok hasonló időjárási élményeket írok.
Délelőtt dolgom volt, nem siettem el az indulást, bár láttam, hogy sötétednek a felhők, de menni akartam.
Egyúttal hiányzott, hogy végre újra végigmenjek a Csobánka - Pilisszántó körön is (a háromszög lejtős ágán hazafelé). Csobánka környékén 15 percet gyenge esőben tekertem és végig felhős volt, de a tavalyi év után már teljesen máshogy állok az esőhöz, hiszen akkor az Alpokban sokat tekertem 20 (néha 10) fok alatt is esőben.
A szombati igyekvős, magas pulzusos Dkő után most nem suhantam igazán, talán jobb lett volna, picit többet enni, de azért meglett. A Pszántóin direkt nem akartam utsó fokozatba váltani; sikerült is
Otthon megnéztem a Csobánka - Pszántó kör szintemelkedését: ha jól emlékszem 443 méter. Ebből szeretnék csúcsformám idején majd 10 kört. Most már legalább látom a szint adatát is. Igazi világbajnoki versenytáv és szint :-) Csak a tempó lesz fele annyi.
Dobogókőn 8 fok volt és jött egy újabb esőzóna, amielőtt még hazaértem.

Gábor, most hogy jön a 25 fok körüli idő, lassan - amikor itt jársz - szóba jöhet vmely alkalom, egy közös dobogókői tekerésre. :-)

Kékes IRON-ra van vmi ütemterv, hogy pl. ápr végéig jó lenne ha meglenne 10 vagy május végére 15, stb ? Lehet, hogy akár júniusban - júliusban be is fejezed ?
Őszi színek nélkül ?? Vagy épp emiatt direkt "elhúzod" októberig ?

MÁS:
Talán a honlap hírei közt szereplő IRON teljesítések kapcsán ugrott be egyik este, hogy e tekintetben is a kis hegyesek vannak előnyben, hisz ...
ki is számoltam végre:
a Caubergen 1 emelkedő 58 pont, azaz 25 emelk 1 nap = 1450 pont.
A Kékesen 3 emelkedő (Gyöngyöstől ill Parádfürdőtől (!)) az több, mint 1600 pont. Magyarán 1 nap 3 Kékessel már többet mész, mint amiért a Caubergen IRONBIG címet kapnak. Belegondolok, hogy Mauro 25* Mortiroló teljesítése .... - nála már 1* Mortirolo több, mint 25 Cauberg ! :-)))

Anno év elején a "főnöknek" írt levélben javasoltam is, hogy kéne egy min szintemelkedés az IRONBIG címhez, vagy (Most teszem hozzá: ha itt is működne az európont alapú.... pl: 5000 - 10000 - 15000 stb európontos címek, elismerések lennének. Na mindegy......... abbafejezem.:-)

Mindenesetre Pannonhalmán nem fogok megállni 25-nél.

Engem kevésbé zavar, hogy dombocskákkal is lehet IRONBIG-et csinálni mint az, hogy a szerintem (térkép magassági vonalai szerint) éppen 500 m-nél nagyobb szintkülönbségü (503m) BIG a listán alatta van (483m) ezért egy hónapon belül kell megküzdenem vele, rádásul állandóan havazik. Persze választhattam volna másikat is és más idöpontot is, magamnak kerestem a bajt (a kihívást).

ferix wrote:

Engem kevésbé zavar, hogy dombocskákkal is lehet IRONBIG-et csinálni mint az, hogy a szerintem (térkép magassági vonalai szerint) éppen 500 m-nél nagyobb szintkülönbségü (503m) BIG a listán alatta van (483m) ezért egy hónapon belül kell megküzdenem vele, ráadásul állandóan havazik. Persze választhattam volna másikat is és más idöpontot is, magamnak kerestem a bajt (a kihívást).

Feri, egy két osztrák webkamerát nézve jól sejtem, hogy az osztrák Alpokban idén télen sok hó volt (van) ? Szívesen néznék fotókat..... :-)
Amit írsz, az alapján elég korai hónapot céloztál be az IRONBIG-re.

Egyébként amit írsz épp az a difi Dobogókővel összevetve is áll. Dobogókő szintkül-ben csak szűk 20%-kal több, mégis egy évünk van rá.

gyorgyigabor wrote:

Gábor, most hogy jön a 25 fok körüli idő, lassan - amikor itt jársz - szóba jöhet vmely alkalom, egy közös dobogókői tekerésre. :-)

Kékes IRON-ra van vmi ütemterv, hogy pl. ápr végéig jó lenne ha meglenne 10 vagy május végére 15, stb ? Lehet, hogy akár júniusban - júliusban be is fejezed ?
Őszi színek nélkül ?? Vagy épp emiatt direkt "elhúzod" októberig ?

Nincsen ütemterv.
A múlt évi galyázásnál még volt, de aztán felismertem, hogy semmi szükség rá. Most is úgy vagyok vele, hogy akkor megyek, amikor lehetőségem van rá. Direkt nem húzom el az biztos. A múlt évben is csak azért történt így, mert együtt szerettük volna a 25. mászásunkat abszolválni. Most Kékesbe csak Somi fogott bele, de nagyon korlátozottan van lehetősége kijárni.

Kékestető tekintetében az is előfordulhat, hogy már májusban-júniusban a végére járok.
A meccs úgy áll, hogy Kékestető:Dobogókő 17:10

Egyébként Balázs már be is fejezte a Dobogókő 25x-et.
Gratulálok itt is Neki!!!


Természetesen, ha a korábban már megbeszélt időpontban megyek Dobogó-kőre, akkor majd jelzek.

Oks. Illetve, hogy érted, hogy korábban már megbeszélt időpontban jössz ?

Én is gratulálok Balázsnak :-)
Van vmi másik célpont is, vagy hova (nála) ez a rohanás ?

Én Dkőt úgy lőttem be, hogy mivel nem akarok túl sok napot itt eltölteni (mert amúgy egy évben 10-nél többször nem lenne kedvem oda menni, van jobb: Pap-rét), ezért májusban és júniusban biztos csinálok 1-1 több mászást tartalmazó napot. Júliusban, Augusztusban kevés a valószínű... ill. majd meglátjuk.
Nincs miért sietni, így úgy tervezzük, hogy a végső néhányat majd szeptemberben, esetleg októberben húznánk be. Októbert alapban szeretném elkerülni, mert lutri, de utóbbi évek alapján lehet kellemes idő és őszi színekkel zárni a videós IRONBIgezést, nem volna rossz

gyorgyigabor wrote:

Oks. Illetve, hogy érted, hogy korábban már megbeszélt időpontban jössz ?

Azt kérted korábban, hogy akkor szóljak, ha számodra emberi időben mennék és a reggel hét neked nem az.
Eddigi mászásaim vagy hétköznap voltak (feleségem kórházi időpontja közben) vagy hétvégén, de kora reggel.

gyorgyigabor wrote:

Én is gratulálok Balázsnak :-)
Van vmi másik célpont is, vagy hova (nála) ez a rohanás ?

Amennyire beszéltünk a dologról, ő ezzel nyitotta az évet és ha bicajozott, akkor csak ide bicajozott. Sokszor napi 2x vagy 3x.
Én pedig - ahogyan már írtam - akkor megyek, amikor lehetőségem van rá. Január 7-én már mentem Kékestetőre, de például március 28. után április 18-án voltam csak újra, mert más bringás porgramjaim (is) voltak.
Nem rohanok, megyek amikor úgy alakul. (Szombaton is úgy alakulhat.)
Össze szoktam kötni más dolgokkal is (családi program, hivatali ügyintézés...).

gyorgyigabor wrote:

Én Dkőt úgy lőttem be, hogy mivel nem akarok túl sok napot itt eltölteni (mert amúgy egy évben 10-nél többször nem lenne kedvem oda menni, van jobb: Pap-rét), ezért májusban és júniusban biztos csinálok 1-1 több mászást tartalmazó napot. Júliusban, Augusztusban kevés a valószínű... ill. majd meglátjuk.
Nincs miért sietni, így úgy tervezzük, hogy a végső néhányat majd szeptemberben, esetleg októberben húznánk be. Októbert alapban szeretném elkerülni, mert lutri, de utóbbi évek alapján lehet kellemes idő és őszi színekkel zárni a videós IRONBIgezést, nem volna rossz

Hajrá!!!

gyorgyigabor wrote:

elég korai hónapot céloztál be az IRONBIG-re.

Az idén annyi hó esett, hogy a téli szezonban szokásos heti 2-3 gyalogtúrám (900m szint) a lavinaveszély miatt csak január közepéig volt programon. Utána április elejéig nem csináltam semmit, éppen jól jött egy kemény emelkedö, ahol alapozni tudok. A sok hó miatt máshova nem nagyon lehet még menni és itt legalább alig van forgalom, mert a német oldalon nem marták ki az utat, még most is több mint fél méter hó van az aszfalton pedig csak 1100 m-en van a hágó. A nehéz az lett a dologban, hogy meg kellett próbálnom minden nap tekerni, munka után vagy, ha lehetett hosszabbított ebédidöben, mert jó néhany nap kiesett havazás vagy esö, vagy más okok miatt. Többször kellett dupláznom is de talán most már összejön, eddig már 23x fennt voltam. Majd töltök fel néhány képet is a blogra, bár a legtöbb ugyanazt ábrázolja: a táblát, a havat és a bicajomat.

Úgy látom nem jártál erre mostanában, pedig a Kitzbüheler Horn megér egy kirándulást és ha már itt lennél, a Kammerkör, a Loferer Alm és a Hirschbichl is útba esne.

hajrá az ironbighez

Végre megvolt az idei elsõ komolyabb tekerés. A hosszú hétvége már az elõrejelzések szerint is napsütésesnek ígérkezett, így Györgyi Gáborral kiugrottunk 2 napra ausztriába. Vasárnap hajnalban indultunk, elsõ célpontunk a Sölkpass volt, déli oldalról indultunk útnak. Egy kicsit érdekes volt a helyzet, mert az ADAC oldalán azt írták pénteken, hogy már nyitva a hágóút, de amikor odaértünk a táblán nem ezt mutatta a felirat. Ennek ellenére nekivágtunk, gondoltuk bicajjal csak nem lesz akkora akadály, hogy ne tudnánk felmenni. Igazából az utolsó kilométereken lett egyre havasabb az út, volt pár hótorlasz és fa az úton, de ezeket ki tudtuk kerülni. Aztán az utolsó 200 méteren már végleg elakadtunk, de becsületbõl nekivágtunk gyalog annak a kevés szintnek. (a hóban gyalogolni a viharos szélben még fárasztóbb is volt mint tekerni)
Következett egy óvatos gurulás, és a következõ célpont amit már hárman teljesítettünk. Gábor pár nappal indulás elõtt egyeztetett Suplitz Ferivel, hogyha épp ráér akkor csatlakozhat a kis túránkhoz. Üdv itt is Ferinek, örültem a találkozásnak.
A Turracher Höhe volt a második célpontunk észak felõl. A hegy túl sok látnivalót nem adott út közben, de a társaság jó volt, jót beszélgettünk felfele. Az elsõ része az emelkedõnek lankás volt, viszont a második felén elég jól megszenvedtünk (legalábbis én), tartósan 8-9%-os km-ek voltak. Kellemesen elfáradva értünk a csúcsra, ahol meglepõdve láttuk, hogy a kis tó még egy részen be van fagyva. Közös fotó, öltözés majd irány a lejtõ. Persze csak óvatosan.

[img][/img]

Másnapi programunkat már újból csak ketten kezdtük el, mert ausztriában munkanap volt a hétfõ, így Feri nem tudott velünk tartani. Maltatal-al kezdtünk, persze ez az út is zárva volt, de néha azért jött egy-két autó és motoros is, szóval más se nagyon vette komolyan a táblát. De szerencsére forgalom az nem volt. Viszont a kilátás az pazar volt, sokszor meg is álltunk fényképezni-videózni. És voltak még nagyon jó alagutak is, amik korom sötétek voltak. A lejtmenetnél meg is viccelt az egyik, volt egy kis bukfencem kb 0,1 km/h sebességnél. De összességében nagyon tetszett ez a gáthoz felvezetõ utacska, szerintem van rá esély, hogy ide még vissza fogok egyszer térni a késõbbiekben. Felérésnél elkészültek a szokásos fotók, a gát amit eltorlaszolt vizet teljesen be volt fagyva és a szintje is nagyon lenn volt.

[img][/img]

Elég hûs volt a tetõn és a szél is egyre erõsödött, így jól esett a meleg ruha. Félútig együtt lejtõztünk Gáborral, ott pedig kettéváltak útjaink. Õ dél felõl még megmászta a Katschberget, én viszont már nem vállaltam be egy kisebb hasfájás miatt, így én autóval átmentem a hágón és egy kis pihenés után déli irányból azért nekivágtam a 10-15%-nak. Gábor félútnál jött szembe, itt visszafordultam én is és legurultunk a kocsiig. Éjfél körül elfáradva értünk haza.

Köszönet a túrát Gábornak és természetesen Ferinek is, remek volt minden. És jó edzés is volt így 2 héttel a BIG-Day elõtt.

Örülök, hogy Te írtál először.
Megtoldom pár szösszenettel. Odaúton a kocsiban Willy megjegyezte, hogy ő bizony a hegyeken több hóra számított és nem volna rossz hófal mellett tekerni. Ezt bizony többször emlegettem neki, amikor hófioltokon másztunk át. Egy ideig még nevettünk rajta... egy ideig. Na meg később este is
Én már az utolsó hómezőt (távban kb. 3-400 méter) nem vállaltam be (1700m fölött fordultam vissza), így BIG helyett inkább tartottam magam ahhoz, hogy a BIG-ek közt is tekerjek; kaptam is gyenge ellenszelet, de jól esett azért.
Jó volt Ferivel talizni, érződött kondiján az áprilisban teljesített IRONBIG a kb. 12500m szintemelkedésével - amihez gratulálok !
Ránéztem Turracher H diagramjára és 9,5-10%-os 3 km-n át, így talán stimmelhet, h nehéznek éreztük. POLARom adatai alapján:
1377 m fölött 50 m szint inkább 11%, majd 1430m-től 1670m-ig 10,65%-os.

Turracher H emelkedője nagy csalódás volt; kilátás végig szinte semim.

Maltatal valóban nem volt rossz, itt sokkal kevésbé volt hóveszély az úton, hisz ahol az lett volna, ott alagútban haladt. Fönt 11 fok volt; Willy igazán jól bírta. Klassz volt a forgalommentes tekerés. Láttunk egy vendéglőt, ahol nagyobb arányban írták magyarul a reklámot (pisztráng, stb.), hívgató szöveget, mint németül.
Gmündtől a másik BIG aljáig tekerve láttam egy klassz kis makett házikót, na meg a viaduktokat többször.

Katschberg: A déli oldal egyérteműen nehezebb volt, mint a diagram szerint, bár kétségtelen, a meredek feljebb kezdődik, mint Északról. Viszont az északi oldal meg a POLARom szerint nem volt oly brutál, mint a salite.ch diagramja szerint. A Turracher H lejtőjén jobban begyorsultam, mint a Katschbergről lefelé.
Hazaúton az autópályán suhanva rögtön az út mellett egy őzikét láttunk nyugodtan falatozni.

Még néhány fotó:

Willy wrote:

Köszönet a túrát Gábornak és természetesen Ferinek is, remek volt minden. És jó edzés is volt így 2 héttel a BIG-Day elõtt.

Először is, innen is gratulálok Ferinek a Hirschbichl 25x-hez!!!
(Közös túra ügyben a héten várható, hogy tudok reagálni.)

Másodszor, nagyon örülök a fenti beszámolóknak, képeknek!
Szívesen emlékszem vissza ezekre a helyekre (is). A Maltatal különösen emlékezetes, mert a rajtnál 20 fok volt, a gátnál pedig 0 és esett a hó. Az az 500 méteres, kivilágítatlan alagút pedig lefelé volt igazán kihívás.

Én a hosszú hétvégén szintén sokat tudtam mozogni. Mivel a Pupuval közös erdélyi utunk elmaradt, így maradtam kedves kis Hazánknál és csináltam egy ultra hétvégét.
Szombat - Kékestető 3x
Vasárnap - Duatlonozás: Bujáki kikelet 17 km (gyalog), Bujáki kikelet 50 km (MTB)
Hétfő - Karancs-Medves 50 km (MTB), jubileumi, 20. rendezés.

Nagyon jól éreztem magam! A BIG tagok közül (nem mind a három eseményen), de ott volt Somi, Pisti, Gyuribá is.

Szívesen kerekeztem én is veletek ( Gábor és Willy) remélem a szállás probléma további bonyodalmak nélkül megoldódott.
Kedden a szokásos május 1.-i Glocknerutas túrán voltam a Fuschertörlig, nagyon erõs oldalszéllel. helyenként bele is kellett dõlni, hogy fel ne borítson, de azért jó volt. A mai hírekben meg azt olvasom, hogy délután (nem kedden, hanem ma) pont azon a szakaszon ahol mentem, egy holland autót elkapott egy földcsuszamlás, egy darab hegyoldal lesíelt a hómezõn és betakarta a járgányt. Egy súlyos és egy könnyû sérült, így bicajozzunk a hegyekben, ezek mennek.

Az Ironbig egy kicsit hajszás volt így egy hónap alatt, de legalább felébresztett téli álmomból és egy kis alapozás jót tett. Zavart, hogy nem volt szép idÜ, de ezt nyáron biztos nem csinálnam meg, semmi kedvem egy hónapig minden nap ugyanoda tekerni, ha már mást is lehet.
Egy egynapos ironbig még ok, de az egy hónap szerintem brutál unalmas.

ferix wrote:

A mai hírekben meg azt olvasom, hogy délután (nem kedden, hanem ma) pont azon a szakaszon ahol mentem, egy holland autót elkapott egy földcsuszamlás, egy darab hegyoldal lesíelt a hómezõn és betakarta a járgányt. Egy súlyos és egy könnyû sérült, így bicajozzunk a hegyekben, ezek mennek.

Szomorú.
Neidenbach Ákos könyvében olvastam, hogy aki egy Magas-hegységbe beteszi a lábát, az már egy fokozottabb veszélynek tette ki magát.

Lehet, h igaza van Willynek, hogy tán nem működik a roaming most nekem, ugyanis kint küldte sms-t a szállás ügyben. Nagy mákunk volt a végén. Próbáltalak tájékoztatni.
A központban találtam prospektust és telefonálni kezdtünk KB 15 különböző mondta, hogy nincs szállásuk (tele vannak), vagy csak nem akartak 1 éjra, míg végül egy hölgy mondta, hogy szívesen lát és kérdezte: hol vagyunk? Elmondtam, mire ő: akkor maradjunk ott, értünk jön. Így ő vezetett el kocsival a Tamsweg szélén levő bauernhofig. Rendben volt teljesen, nagyon kedves volt; nem lehetett okunk panaszra.
Reggelinél dumáltunk; mondta: ők is érzik a válságot, több magyar is lemondta a szállást a válság miatt.

Bizony jó alapozást adott az IRONBIGed :-)

Lehet, hogy egy júni végi pár napos kiruccanáson még találkozhatunk; egy másik ismerősömet fűzöm, mert Willy többre nem ér rá. Akkor pl a Nockalmstrasséra vevő vagyok, noha nem BIG. Ott 1997-ben jártam utoljára; szívesen nosztalgiáznék :-)

ferix wrote:

Szívesen kerekeztem én is veletek ( Gábor és Willy) remélem a szállás probléma további bonyodalmak nélkül megoldódott.
Kedden a szokásos május 1.-i Glocknerutas túrán voltam a Fuschertörlig, nagyon erõs oldalszéllel. helyenként bele is kellett dõlni, hogy fel ne borítson, de azért jó volt. A mai hírekben meg azt olvasom, hogy délután (nem kedden, hanem ma) pont azon a szakaszon ahol mentem, egy holland autót elkapott egy földcsuszamlás, egy darab hegyoldal lesíelt a hómezõn és betakarta a járgányt. Egy súlyos és egy könnyû sérült, így bicajozzunk a hegyekben, ezek mennek.

Az Ironbig egy kicsit hajszás volt így egy hónap alatt, de legalább felébresztett téli álmomból és egy kis alapozás jót tett. Zavart, hogy nem volt szép idÜ, de ezt nyáron biztos nem csinálnam meg, semmi kedvem egy hónapig minden nap ugyanoda tekerni, ha már mást is lehet.
Egy egynapos ironbig még ok, de az egy hónap szerintem brutál unalmas.

Gábor, bizony te is jó formában vagy ám! Hú, mi lesz a BIG day-en..... Le a kalappal ! :-)

Én hosszabb távon nem tudom mennyire vagyok jó erőben, bár a 2. nap jól ment, viszont
amit nem tudok hová tenni:
a túra előtti kb. 9 nap alatt 2-3-szor mentem pörgősebb útvonalakat (Dkő, Fót - szinte síkon) és egy kis szakasz Pvvár - Dkő közt,
ezek után múlt péntek du olyan időt hajtottam Pap-rétre, amit nyári túráim előtt szoktam, júniusban. Majd kipróbáltam a Csobánka - Pszántó kört és ott is elég jó időm lett. Egyszerűen nem értem. Nem tettem érte annyit, hogy ilyen jó időket érjek el (magamhoz képest), az 1. alkalommal azt hittem, rosszul még a kmóra, pedig nem.

Azért egy 2500m szint körülit még tervezek menni a BIG day előtt - növelni akarom / kell a szinteket.

A fentiek ellenére remélem a BIG day most is a túrázásról, társaságról fog szólni és nem a nagy tempóról. Én mindenesetre nyugisan túrázni fogok ahogy Galyán is.
Résztvevőket illetően vannak visszajelzéseid ? (ittenieken kívül akár)

gabor kreicsi wrote:

maradtam kedves kis Hazánknál és csináltam egy ultra hétvégét.
Szombat - Kékestető 3x
Vasárnap - Duatlonozás: Bujáki kikelet 17 km (gyalog), Bujáki kikelet 50 km (MTB)
Hétfő - Karancs-Medves 50 km (MTB), jubileumi, 20. rendezés.

Nagyon jól éreztem magam! A BIG tagok közül (nem mind a három eseményen), de ott volt Somi, Pisti, Gyuribá is.

gyorgyigabor wrote:

Gábor, bizony te is jó formában vagy ám! Hú, mi lesz a BIG day-en..... Le a kalappal ! :-)

Köszönöm szépen, de ez csak magamhoz képest igaz. A BIG day-n is saját tempót tervezek. A mostani három nap (és az idei bringázások is, Kékes, Dobogó-kő) is így mentek. Egyszer mentem 500 métert Balázzsal Dobogó-kőre. Meg is szuszogtatott rendesen. Ezeken a túrákon szerencsére én diktálhattam a tempót.

Amit pedig a váratlan időidre írtál, nálam ez sokszor kedv (fejben dől el) kérdése. Amikor nagyon jó kedvem van (2008. Sitno, 2011. BIG day, 2012. Ultra hétvége...), akkor tudok jól menni, úgy is, hogy nincsen bennem annyi km. Például idén januárban már mentem egy jó kis százast és ugye január 7-én már fenn voltam Kékesen, bringával a hóban.
Ha pedig valami miatt gondjaim vannak (Pilis összes, idei bánki túra), akkor hiába a nagyjából azonos felkészülés, nem megy. Örülök, ha bringán tudok maradni és abszolválhatom a távot.

BIG day-re itt ugye jelezted Te, Willy, Sonny, Povi, Berger. Úgy tudom, hogy a Salgótarjáni HKE "kemény mag" is jönne. Holló-Vaskó Csabiék talán úgy tudnának "benézni", mint a múlt évben. Ezen kívül Pupu és Róbert Gábor írt még, hogy készülnek. (Elnézést, ha kihagytam valakit.)
Tehát nagyjából 10-20 ember várható.
Jó lenne már megismerkedni Cobrancoval, Gézával, Szilágyi Andrással, Csontos Ivettel, Vas Tündével...

gabor kreicsi wrote:

Neidenbach Ákos könyvében olvastam, hogy aki egy Magas-hegységbe beteszi a lábát, az már egy fokozottabb veszélynek tette ki magát.

ezek mentek (németül):
http://tvthek.orf.at/programs/70019-Salzburg-heute

ha már IRONBIGezünk néhányan.

Az IRONBIG-re is csináltam egy elemzést, ami persze ugyanazt adta viszsa, mint ami néhány ember BIG-jeinek összetétele. Annak a hiányát, hogy ugyanannyit ér egy "Tour megnyerése, mint egy Gemenci körverseny megnyerése" - a nehézségek közti különbség nincs értékelve.

Az eddigi 115 IRONBIG teljesítésből:
- a legkeményebbek 25 mászásának nehézsége (EUROPONT): 30000-31000. Szintben a legbevállalósabbak a 25 alatt 31500-39875 m-t másztak.
- Akik a listában a "legkeményebbnek" tűnnek, 3-4 IRONBIGgel, megoldották az egészet pár nap alatt, a legjobb az 25000 szintből, akik 3-asok, azok közt van aki 3 nap alatt max. 10275m szinttel a legjobbak egyikének hiheti magát. Sőt egy egyébként kedves, jófej tag csupán 7700m szinttel 3 IRONBIGesnek mondhatja magát.
Mauro vagy a legkeményebb, legtöbb szintes IRONBIG-es Roger Sala pl. ennyi szinttel még csak 5 feljutásnál járt. Azaz valaki még csak egy IRONBIG ötödét teljesítette, addig a másik ugyanennyi mászással már 3 IRONBIG-gel szerepel a listán.

Az átlagok:
az IRONBIGezők átlagosan 306 europontos emelkedőket másznak egyúttal átlagosan 379m szintű emelkedőket másznak.
A napi IRONBIGet a 115 teljesítésből 52-szer választották !!! Csak egy nap és már ......
A legnehezebbek:
Turó de l'Home - 1595 m szinttel - Roger Sala teljesítette.
Pasul Balea (Románia): 1400-1500m szint - 2 srác teljesítette:
Mortirolo (Mauró lakhelye felől 1220 - 1300m szint - Mauro teljesítette

A legkönnyebbek:
Cauberg - csupán 1800m szint kelle hozzá a 25 alkalomhoz !
Gulpenerberg : 1650m szint elég a 25 alkalomhoz
Italiaanse Weg : itt 45 m a szint, azaz 25-nél elég 1125 m szint csupán az IRONBIG-hez. Hármat választották ezt!
Koppenberg : max. 1625 m szint elég a 25 emelkedőhöz - ketten válaszották
Mont Noir : 1700m szintből meg is van az IRONBIG - ketten így tettek.
Oude Huls (74-78m szint egy emelkedő); 1950 m szintből meg is van a 25 db. - ketten válaszották.
Paterberg 45 m szint - 200m hosszan 12-17%-os. Itt 1125 m szinttel meglehet az IRONBIG
Végül a Wasebergen 1775m szintből el is éri az ember az IRONBIGet (röviden 15%-os)

Ha az ember rászánna pár tízezer Ft-t meg lehetne viccelni pár ember; egy hétre kimenni és hazajönni 7 IRONBIG-gel. :-)))

Szvsz: ha szintekhez lenne kötve az elismerés (10000-20000-30000 m szint a BIGeken), az máshogy mutatna.

csak egy kis pontosítás a Dientner Sattel-lel kapcsolatban.:
a saalfeldeni oldalról (W), ahonnan a 25-böl 22x indultam nem 607m a szint (habár a szintkülönbség annyi) mert van közte egy másik hágó (Filzensattel) amit oda-vissza meg kell mászni, ezért alkalmanként 1000m a szint.
Ez esetemben az ironbignél kb.24.300m szintemelkedés volt.

Le a kalappal a statisztikai munka előtt!
Igényes összefoglaló!

Ha már pontosítás.
Én csak annyit fűznék ez ügyben a témához, hogy a BIG honlapon (korábban már kitértem erre) bizonyos irányok vannak csak feltüntetve és ahhoz vannak jól vagy éppen hibásan Euro pontok társítva. Eleve nem is számolnak minden útvonallal és az egyéb lehetőségekkel (MTB...) sem.
Nálam a Galyatető 25x például 24 821 m szint volt, összesen KILENC féle irányból, útvonalon.

Ha például, egy hegyet olyan irányból mászok meg, ami a honlapon nincs megadva, akkor nem is választom ki az irányt. Tehát ki sem derül, hogy az én mászásom mennyi Euro pontot is ér.

Magyarul, ha nagyon precízek akarunk lenni, akkor mindenki magának kiszámíthatja, hogy mennyi Euro pontot ér a mászása. Ilyen mélységekben azonban nem érdekel a dolog, ezt már szintén megbeszéltük.

Amúgy, amikor a Mont Noir-on voltunk, akkor jót röhögtünk azon a BIG-en. No, az elég gyorsan Ironbig tudott volna lenni, de nem azért mentünk oda.

Persze, tudom, hogy nincs mindegyik feljutás rajta, pl Dkőn sincs Pmarót felől, de Pilisvörösvár felől sem. Amúgy sztem Dkő esetén a Pomáz felőli értéke torz, hiszen sokkal kevesebb, mint Esztergom felől, pedig hasonló nehézségűek.
Érzékeltetni akartam csak a különbözőségeket, pl. hogy a BIG day-ünkön beletett energiával mások IRONBIGek lesznek, a Mauró féle IRONBIG-ek pedig máshol akár 10-et érnek.
Még mindig jobb támpontot ad az európont, mint a szintkülönbség.
(néhol átlagoltam, azaz feltételeztem, hogy ha egy hegyre volt könnyű és nehéz oldal, akkor átlaggal számoltam a 25-öt, nem pedig úgy (amire azért lássuk be van esély)? hogy vki a könnyű és gyors oldalról megy 25-ször.

Kíváncsi vagyok majd Vilire, Pannonhalmán; ugyanis ő elvileg nem szereti a rövid meredekeket, bár homályos emlékeim szerint Pannonhalmán nincs olyan meredek rész, mint Csobánkán, hát még Pilisszántón. Pannonhalma meredek, de baráti. :-)

Úgy tűnik, van remény rá, hogy szombaton reggel - délelőtt meg lehessen tenni az utolsó BIG day edzést :-)

gabor kreicsi wrote:

Le a kalappal a statisztikai munka előtt!
Igényes összefoglaló!

Ha már pontosítás.
Én csak annyit fűznék ez ügyben a témához, hogy a BIG honlapon (korábban már kitértem erre) bizonyos irányok vannak csak feltüntetve és ahhoz vannak jól vagy éppen hibásan Euro pontok társítva. Eleve nem is számolnak minden útvonallal és az egyéb lehetőségekkel (MTB...) sem.
Nálam a Galyatető 25x például 24 821 m szint volt, összesen KILENC féle irányból, útvonalon.

Ha például, egy hegyet olyan irányból mászok meg, ami a honlapon nincs megadva, akkor nem is választom ki az irányt. Tehát ki sem derül, hogy az én mászásom mennyi Euro pontot is ér.

Magyarul, ha nagyon precízek akarunk lenni, akkor mindenki magának kiszámíthatja, hogy mennyi Euro pontot ér a mászása. Ilyen mélységekben azonban nem érdekel a dolog, ezt már szintén megbeszéltük.

Amúgy, amikor a Mont Noir-on voltunk, akkor jót röhögtünk azon a BIG-en. No, az elég gyorsan Ironbig tudott volna lenni, de nem azért mentünk oda.

Hadd jegyzem még meg; itt is gratulálok Willynek, aki tovább emeli edzettségét: ma - a BIG day másnapján - lenyomta a Békás 100-at, majd bónuszként felcsaltam a Csillaghegy - Ürmi 14-18%-os emelkedőre: kb. 1 km hosszú, sehol sincs 10% alatt.
Kevesen ismerhetik ezt az utat, ill környéket, 3 kép a panorámáról (eddig még nem fotóztam itt;, ideje volt már...)

Kíváncsi vagyok Gáborék túrájára, Giro szurkolására. A közvetítésen kétszer mondták, hogy láttak magyar zászlót: egyszer kb 7 km-rel a cél előtt, majd a legvégén, tán az utsó 500 m-n belül....

Azért szombaton mi is odatettük magunkat a "Giro királyszakasz tiszteletére":
3 BIG tag tekert, Willy, Schultz Laci (résztávot) és jómagam.
Willy új rekordokat ment: távban is, szintben is (utóbbi 3000m fölött) - pontosabbat ő tud.

Én is új májusi szintrekordot mentem: 202km-en 4153 m szint gyűlt össze, köszönhetően részben a múlt szombati BIG day-es, megfelelő edzésnek. Ideális időben tekeregtünk a Pilisben, eleinte még a Visegrádi hg-ben. A túra végén örömmel konstatáltam, hogy a pilisszántói emelkedőre 3000m, majd 3600 m szinttel a lábamban is fel tudtam menni 2-es fokozatban. Hazaérve még meghódítottam a 27%-os meredek utcát is. Nem sokat fotóztam; film inkább több készült, de azért 2-4 kép:



Itt kezdtük anno a Pilis összest.




Férfi"munka" volt: csodás és sikeres nap!

gyorgyigabor wrote:

Kíváncsi vagyok Gáborék túrájára, Giro szurkolására. A közvetítésen kétszer mondták, hogy láttak magyar zászlót: egyszer kb 7 km-rel a cél előtt, majd a legvégén, tán az utsó 500 m-n belül....

Igen, pontosan két magyar zászló volt nálunk, de szerintem nem bennünket mutattak. Mi pontosan a célkapu feletti korlátnál szurkoltunk. Nagyon jó volt, hogy a közvetítés párhuzamosan olaszul és angolul is folyt, így lehetett követni az eseményeket.
Érdekes volt látni a befutó után a versenyzőket. Azt ritkán mutatják a TV-ben, hogy ők mennyire is fáradnak el. (NAGYON!)

Maga a túra csodálatos volt és a csapat nem kapta meg a "kreicsi gáboros" időt. Akkor állt el az eső, amikor az első mászást kezdtük (Passo Della Mendola) és akkor kezdett el cseperegni, amikor az utolsó hegyről jöttünk haza (Val Martello).

Dél-tirolban még nem nagyon voltam (nem is bringáztam), de érdkes hely. Úgy tapasztaltam, hogy az itt élő kisebbség(?) sokkal több jogot ki tudott harcolni, mint mondjuk a Felvidéken vagy Erdélyben élő magyarok. Eleve mindeki tud németül és minden ELŐSZÖR németül van kiírva csak utána olaszul.
Bementem egy pékségbe és mindenki németül beszélt. Hozzám is úgy szóltak, de amikor én olaszul kérdeztem váltottak olaszra.
Hiába az Alpok, termelnek itt nagyon sok féle zöldséget, gyümölcsöt. Láttam 1300 méteren eperföldeket vagy 1500 méteren retektermesztést.
(Nálunk meg itt van parlagon a nagyszerű alföldi talaj...)

A képeket elkezdtem feltölteni.

Elkezdtem a képek feltöltését.